2009. január 2., péntek

Öt napja...

...hogy nem láttam a fiaimat. Mára jutottam el addig, hogy már nyomaszt ez az érzés.

Hétfőn összeírtam, hogy mit fogok csinálni a tervezési munkámban, melyik helyiségeket fogom alaposan kitakarítani, melyik csekkeket fogom befizetni. Szóval újra csináltam egy to-do listát, ami átvezet ezen a pár napon. Még nagyon sok minden nincs elvégezve. Unott és kedvetlen vagyok hozzá. Nincs ami felvillanyozzon, pontosabban nincsenek Ők velem, hogy felvillanyozzanak.

Már csak egyet kell aludni és újra találkozunk.

Nincsenek megjegyzések: