2009. december 19., szombat

Behavazott

Most már úgy rendesen. Annyira, hogy már szép is.

Nem szeretem a magyarországi teleket. Hírtelen hideg lesz, leesik pár centi hó, majd pár nap múlva felmelegszik az idő és latyakban trappolunk.

De amikor egyszerre leesik ennyi hó, mint most, az gyönyörű. Az utcai lámpák fényét megsokszorozza a frissen hullt hó. Az élet lelassul, mindenki próbál hazajutni, a gyerekek pedig sietnek ki, hogy élvezzék a havat.
Az edzőteremből hazafelé élveztem a vezetést. Az autót párszor szándékosan megcsúsztattam, aztán megfogtam.
Hazaérve, az autóból kiszállva legszívesebben elindultam volna, hogy egy nagyot sétáljak, de már fáradt voltam hozzá.

Nem baj, holnap is lesz este, sé talán még hó.

2009. december 13., vasárnap

We Are The Champions

Azt a címet is írhattam volna, hogy "Sporthétvége", ami nem annyit jelent, hogy agyon mozogtam magam, hanem azt, hogy apai teendőimnek eleget téve sportrendezvényekre cipeltem a fiaimat.

Tegnap kisebbik fiam egy emléktornán vett részt csapatával, zéró heti edzésadaggal. 3 győztes meccsel jutottak a döntőbe, ahol a városi rivális csapattal 1-1-et játszottak, így büntetőkkel kellett eldönteni az elsőséget.
Az első büntit fiam lőtte, a kapu közepébe, a kapus lábai közé. A mi szerencsénk és a kapus szerencsétlensége az volt, ahogy utána nyúlt a labdának, és ahogy fordult besodorta a labdát. 1 ide. A következő büntetők közül mi egyet kihagytunk, de a kapusunk megfogott kettőt. Az utolsó nagy védés után megszólalt a címben leírt QUEEN dal.
Fiamék bajnokok lettek és csapatkapitányként ő vehette át a győztesnek járó kupát és oklevelet. Én a büntetők idején pár kisebb infarktuson átestem, a győzelemnek meg úgy örültem, mintha fiamék a Bajnokok Ligáját nyerték volna meg.

Nagyobbik fiamat ma vittem Bonyhádra bajnoki meccset játszani. Bár csak kb. öt percet játszott, de szerintem azt jól teljesítette, a kevés meccsrutinjához képest. Volt annyira jó, mint pár társa, akik többet játszottak. hazafelé menet kicsit méltatlnkodott emiatt, de az a lényeg, hogy győztek.

Ezeket a sorokat ma nem egy pohár bor, vagy üveg sőr mellett írtam, hanem kibontottam egy üveg pezsgőt.

Egy bajnoki hétvégéhez méltóan.

2009. december 6., vasárnap

Yesterday

Kisebbik fiam ma tanulta velem ezt az angol szót. Amikor a szótárában ehhez a szóhoz értünk a fejemben rendre megszólalt a Beatles dala. Pár alkalommal el is kezdtem énekelni.
Meséltem neki az együttesről, akiket gyerekkoromban imádtam. Gyüjtöttem a lemezeiket.
Bekapcsoltam ex gépét és a Youtube-on megmutattam neki, hogyan énekelték Ők ezt a számot.

Aztán meghallgattunk még párat tőlük.

2009. december 4., péntek

Bundi, a kölyök kutyus


Múlt vasárnap elmentünk Anyámhoz, hogy megnézzük a kiskutyákat, akik 2 hónapja születtek. Amikor először láttuk őket még kis patkányok voltak, akik csak az anyjuk csöcséig tudtak elmászni, hogy táplálékhoz jussanak.
Most vasárnap már játszadozó szőrgombócokat láttunk, akik még igényelték anyjuk tejét, de már mást is kajáltak (utána rendesen bealudtak).
Anyámék drótszőrü németvizslája egy németjuhásszal a keveredett így a sok kis végeredmény nem volt kétséges. Ami (vagy inkább aki)mégis meglepett az a fenti képen látható kiskutya, akiből csak egy volt ebben a szín összeállításban. Olyan szinekben sikerült világra jönnie, ami nagyon ritka, még egy keverék kutyánál is.
Anyámék Bundinak nevezték el, ahogy engem is a sporttársaim, de ő a hosszú szőre után kapta a nevét.
Beleszerettem. Annyira csúnya volt, hogy az már gyönyörű. Ha családi házban laknék, már itt feküdne a lábam mellett, és az igazak álmát aludná.

Vagy az ágyamban.

2009. november 28., szombat

Eric és a kinai taghajer


Pár hete Eric-kel a technológiai szerelés kínai projektmenedzserével ledumáltam, hogy intéz nekünk órát a hazájából. Minden angol tudásomat bevetettem, hogy a tutit kapjuk és ne valami gagyit. Egy kollégájának küldte el a linkeket erről az oldalról, innen kellett választanunk, nem volt gyenge.
Tegnap megérkeztek a ketyegők. Négy helyett csak sajna három. Az én Tag Heuer Grand Carreraimból csak egy jött meg, de az az egy pont mint az eredeti.

Ma de. nagyobbik fiam leejtette az óráját, amit ballagásra kapott. Szerintem amig megcsinálják ezt fogja használni. Látom a szemén.

Én meg olyan apa vagyok.

2009. november 25., szerda

H1N1


Múlt pénteken beoltattam magam, több minden szólt mellette, mint ellene. Kicsit éreztem a torkomat, de bevállaltam.
Tegnapra sikeresen padlót fogott az immunrendszerem, ma már annyira szarul éreztem magam, hogy előbb eljöttem a melóból.

már aludnom kellene, de a BL meccsek legyőztek.

Akárcsak a vírus.

2009. november 22., vasárnap

Rakásszar hétvége

A fiaimmal össz annyit találkoztam a hétvégén, hogy a nagyobbik eljött velem kondiba, aztán du. kimentem megnézni a kisebbiket, mert semmi közös programot nem tudtam összehozni.
Utálok ott ülni és nézni, ahogy a nagyobbik fiam tanul, a kisebbik meg számítógépezik. Persze Ő is csak ennyit látott engem, és nem tehet róla, hogy így alakult, ezért próbáltam jópofát vágni, miközben mutatta, hogy a Facebook Pet Society játékában milyen vásárlási lehetőségeim vannak.
Időközben betoppant sógorom is lányaival, így még jobban feleslegesnek éreztem magam.

Aztán hirtelen eljöttem haza.