2010. július 31., szombat
Tengeri emlékek
Az utóbbi napokban, főleg a mai esős, kula napon eszembe jut a tenger.
A tenger, ahogy ülök a parton, a fenyőfák árnyékában, kora délután van, tűz a nap, kellemesen fújdogál a szél, én meg csak ülök és nézem a tengert, nézem a szemközti szigetek fehérlő köveit, a vitorlásokat és a motorcsónakokat, a fiaimat, ahogy a vízben labdáznak.
Jó érzés, szép emlékek.
A tenger, ahogy ülök a parton, a fenyőfák árnyékában, kora délután van, tűz a nap, kellemesen fújdogál a szél, én meg csak ülök és nézem a tengert, nézem a szemközti szigetek fehérlő köveit, a vitorlásokat és a motorcsónakokat, a fiaimat, ahogy a vízben labdáznak.
Jó érzés, szép emlékek.
2010. július 28., szerda
Szülinapi gyermekhangok
Ma 41 vagyok. Korábban utáltam ezt a napot, de már nem érdekel, mert kortalan vagyok, amellett, hogy sok ember számára láthatatlan. Pedig valahogy vagyok.
A nap "ünnepi" menetrendje, hogy sorra jönnek az sms-ek, hívások a családtagoktól. Egyiket sem várom, csak jönnek. Talán csak egyet, fiaim hívását vártam. Anyjukkal visszamentek Horvátba még szombaton és már ennyi nap után hiányoznak.
Egyik alvállalkozónk építésvezetőjével tárgyaltam a helyszínen amikor megszólalt a mobilom. Már a csengetésből tudtam, hogy nagyobbik hív. Álmos hangja volt, mindjárt a tárgyra tért, felköszöntött. Próbáltam érdeklődni milyen a nyaralásuk, de a maga kamaszos módján válaszolva lerövidítette a társalgásunkat. Átadta a kisebbiknek, aki a maga édes, gyermeki hangján elkezdett mesélni a kutyusról, akivel összebarátkozott, a halakról amiket a tengerben látott, a hirtelen mélyülő tengerfenékről, és a helyről, ahol laknak. A hangja úgy töltött fel élettel, mintha vérátömlesztést kaptam volna. Ittam minden szavát, a hangját úgy mentette el az agyam, mintha szuperszámítógép lenne.
Pedig csak egy agy. Egy 41 éves apa agya.
A nap "ünnepi" menetrendje, hogy sorra jönnek az sms-ek, hívások a családtagoktól. Egyiket sem várom, csak jönnek. Talán csak egyet, fiaim hívását vártam. Anyjukkal visszamentek Horvátba még szombaton és már ennyi nap után hiányoznak.
Egyik alvállalkozónk építésvezetőjével tárgyaltam a helyszínen amikor megszólalt a mobilom. Már a csengetésből tudtam, hogy nagyobbik hív. Álmos hangja volt, mindjárt a tárgyra tért, felköszöntött. Próbáltam érdeklődni milyen a nyaralásuk, de a maga kamaszos módján válaszolva lerövidítette a társalgásunkat. Átadta a kisebbiknek, aki a maga édes, gyermeki hangján elkezdett mesélni a kutyusról, akivel összebarátkozott, a halakról amiket a tengerben látott, a hirtelen mélyülő tengerfenékről, és a helyről, ahol laknak. A hangja úgy töltött fel élettel, mintha vérátömlesztést kaptam volna. Ittam minden szavát, a hangját úgy mentette el az agyam, mintha szuperszámítógép lenne.
Pedig csak egy agy. Egy 41 éves apa agya.
2010. július 21., szerda
2010. július 18., vasárnap
Megcsináltam
Adhattam volna a bejegyzésnek azt a cimet, "Sukosáni nyaralás", de az érzés, hogy mevalósítottam, amit tavaly elterveztem, mindennél erősebb bennem.
A tavalyi nyarat megint csak anyáméknál töltöttük, tele balhéval anyám és a férje között, unalmasan múló napokkal. Akkor megfogadtam, hogy a következő nyáron(az idei a gyengébbek kedvéért) a fiúkat elviszem a tengerhez.
Először sátorozásban gondolkoztam, aztán el kezdtem érdeklődni kollégámnál, aki a haverján keresztül rendszeresen lejár Sukosánba nyaralni. Az irány bejött, leinfóztam a lehetőségeket, a várható költségeket, már csak a pénzt kellett összekaparnom rá.
Pénz terén sosem álltam jól, ami jött az ment is. Az AXA nyugdíjpénztári hozam megtakarításomra apelláltam, a köcsögök az utolsó pillanatban megszívattak, így hát maradt a fizum, ami a következő napokban, hetekben úgyis visszamászik a számlámra, annyi maszek melóm van.
Szóval elmentünk egy hétre, hárman, apa és fiai, nyaralni búvárkodni, focizni, kosarazni, világot látni. Tegnap este, amikor búcsúztam a fiúktól kisebbik odajött átölelt és annyit mondott halkan:"-Szerintem ez volt az egész nyaram legszebb hete."
Ha másért nem, ezért megérte.
A tavalyi nyarat megint csak anyáméknál töltöttük, tele balhéval anyám és a férje között, unalmasan múló napokkal. Akkor megfogadtam, hogy a következő nyáron(az idei a gyengébbek kedvéért) a fiúkat elviszem a tengerhez.
Először sátorozásban gondolkoztam, aztán el kezdtem érdeklődni kollégámnál, aki a haverján keresztül rendszeresen lejár Sukosánba nyaralni. Az irány bejött, leinfóztam a lehetőségeket, a várható költségeket, már csak a pénzt kellett összekaparnom rá.
Pénz terén sosem álltam jól, ami jött az ment is. Az AXA nyugdíjpénztári hozam megtakarításomra apelláltam, a köcsögök az utolsó pillanatban megszívattak, így hát maradt a fizum, ami a következő napokban, hetekben úgyis visszamászik a számlámra, annyi maszek melóm van.
Szóval elmentünk egy hétre, hárman, apa és fiai, nyaralni búvárkodni, focizni, kosarazni, világot látni. Tegnap este, amikor búcsúztam a fiúktól kisebbik odajött átölelt és annyit mondott halkan:"-Szerintem ez volt az egész nyaram legszebb hete."
Ha másért nem, ezért megérte.
2010. július 3., szombat
Allergia
Pár hete kiderült, hogy egy újabb nehézséggel kell szembe néznem az életben. Allergiás vagyok inhalatív dolgokra, mindenféle fűfélére és virágporra, amit a gyakorlatban egyenlőre nem tapasztaltam. Ami talán ennél is nagyobb gondot okoz, hogy az étel allergiám van tejre, tojásra, és mindenféle csonthéjas magvakra, amik a mostani kajám nagy részét teszik ki.
El kezdtem keresni a neten a témával kapcsolatban. Az én tüneteim kezdetinek mondhatók, de mivel nem igazán tudtam beazonosítani, hogy milyen stádiumban vagyok, ezért anyám segítségével felkerestem egy szakorvost. Megnyugtatott, hogy ezek az értékek nem vészesek, nyugodtan ihatok tejet, ehetek tojást és mogyoró féléket, csak figyeljem van-e valami hatás, szarul érzem-e magam.
Nem vagyok nyugodt.
El kezdtem keresni a neten a témával kapcsolatban. Az én tüneteim kezdetinek mondhatók, de mivel nem igazán tudtam beazonosítani, hogy milyen stádiumban vagyok, ezért anyám segítségével felkerestem egy szakorvost. Megnyugtatott, hogy ezek az értékek nem vészesek, nyugodtan ihatok tejet, ehetek tojást és mogyoró féléket, csak figyeljem van-e valami hatás, szarul érzem-e magam.
Nem vagyok nyugodt.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
